Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 12.01. SZARVASI VÍZHIÁNY KEZELŐ KÖRZET

A víztározás legfontosabb eszközei az Igazgatóság területén lévő duzzasztott vízteret előállított létesítmények (nagyműtárgyak), melyek: a Békési-, a Békésszentandrási duzzasztók.

Békésszentandrási vízlépcső

A Hármas-Körös 47,500 fkm szelvényben épült 1936-42 között. A Körös-vidék vízkivételi kapacitásának 84 %-a a Békésszentandrási vízlépcsőre települt, mely összesen 30,3 m³/s kapacitású. Az elzárás rendszere: elektromechanikus mozgatású, kettőskampós MAN rendszerű acéltáblás elzárás, 2x22 m nyílású. Küszöbszintje 74,98 mBf, maximális duzzasztási szintje 82,13 mBf (500), üzemi duzzasztási szintje 81,98 mBf (485), tározott maximális vízmennyisége pedig 22,0 millió m³. A duzzasztóhoz tartozó tározási görbét a VI. (Segédletek Békésszentandrási duzzasztó üzemeltetési szabályzata) pontban található. Hatása a Hortobágy-Berettyó 18,7 fkm-ig (Túrkevei közúti híd), a Kettős-Körös 26,310 fkm-ig, valamint a Sebes-Körös 13,700 fkm-ig tart.

A Hortobágy-Berettyó folyó széles hullámterében Mezőtúr belterületi szakaszán az idők folyamán jelentős feliszapolódás keletkezett, mely a nagy meleggel párosulva jelentős növényburjánzást, eutrofizációt okoz, mely rendkívüli módon zavarja a helyi lakosságot.

A vízlépcső első nagyrekonstrukciója 50 évig tartó működés után került elvégzésre, felújítása 1994-98-ig tartott. 2017-18. évben ismét nagy-javításon esett át, ma is üzembiztosan üzemel.

A 2014-ben átadásra került 2 MW teljesítményű kisvízerőmű, amely átlagosan évi 8,6 GWh villamos energiát termel.  Az élőlények hossz-irányú átjárását biztosító hallépcső a hajózsilip és a duzzasztómű közötti osztószigeten EU-s forrásból épült meg, 2015-ben került átadásra.

Bökényi vízlépcső

A Tisza szabályozásához kapcsolódva a Hármas-Körös alsó szakaszának hajózhatóvá tételére 1905-1906-ban épült meg a Bökényi vízlépcső. E művel a Hármas-Körösön hajóutat létesítettek 600-700 tonnás uszályok részére, a torkolattól Békésszentandrásig.

A felszíni vizek tározása és duzzasztása a felszín alatti vizek minőségében – tudomásunk szerint – eddig káros változást nem okozott.

A Bökényi vízlépcső üzemen kívül helyezésének az ökológiai állapotra nézve több negatív következménye is van (mentett oldali vízpótlás hiánya, hullámtér kiszáradása, öntözővíz tározás hiánya). A Bökényi vízlépcső újraépítésének tervezése előtt a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő hatásvizsgálat készítése szükséges.

A 12.01. vízhiánykezelő körzetben lévő tározók

A fenti tározókon kívül igazgatóságunk az idény előtt a kettős működésű csatornákat holtágakat, feltölti a minél nagyobb víztározási kapacitás elérése érdekében.

KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 12.02. ÉLŐVÍZ-CSATORNA VÍZHIÁNY KEZELŐ KÖRZET

A víztározás legfontosabb eszközei az Igazgatóság területén lévő duzzasztott vízteret előállított létesítmények (nagyműtárgyak), melyek: a Békési -, Gyulai duzzasztó.

A felhagyott egykori Fehér-Körös meder ma Élővízcsatorna, illetve Gerlai holtág néven szerepel. Ezek vízpótlására 1896-ban megépítették a Gyulai tűsgátat, mely 1995-ben tömlősgátként került átépítésre. A duzzasztómű egész évben (árvízmentes időszakban) üzemel, szélessége: 25,30 m, maximális duzzasztási szintje: (+180 cm) 86,80 mBf. A duzzasztómű hosszirányú átjárhatósága nincs megoldva.

1969-ben készült el a Kettős-Körösön a Békési duzzasztómű. A gátszerkezet 2x18 m széles, a duzzasztást billenőtáblák biztosítják.

Duzzasztási szint (optimális): + 460 cm (85,92mBf), tározott víz:4,7 millió m³ duzzasztási szint (max.): + 510 cm (86,42mBf), tározott víz: 6,7 millió m³ alvízszint: 81,98mBf (Bszta. + 485 cm)

A duzzasztómű március 1. és október 31. között üzemel, melytől kedvező vízviszonyok esetén el lehet térni.

KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 12.03. SZEGHALMI VÍZHIÁNY KEZELŐ KÖRZET

A víztározás legfontosabb eszközei az Igazgatóság területén lévő duzzasztott vízteret előállított létesítmények (nagyműtárgyak).

Körösladányi vízlépcső

A terület vízhasznosítási igényeinek kielégítése érdekében 1977-re megépítésre került a Körösladányi duzzasztómű a Sebes-Körös 13+550 fkm szelvényében, az öntözéses gazdálkodási rendszer keretében.  A telepítési hely beleillik a Körösök csatornázási rendszerébe és megfelelően kapcsolódik a Békéssszentandrási duzzasztó bögéjéhez. A duzzasztó 11 000 ha mezőgazdasági művelésű terület öntözési lehetőségét biztosítja  és a térség tervszerű  vízszétosztását szolgálja.

A Körösladányi vízlépcső alapvető célja, hogy már a kezdeti duzzasztás mellett megvalósítsa a térségben a tervszerű vízszétosztást, a meglévő állami művek felhasználásával maximálisan biztosítsa az öntözési lehetőségeket. A körösladányi duzzasztó minimális duzzasztási szintje (82,82 mBf) a Sebes-Körösön 30,0 fkm-ig hat vissza.

A Körösladányi duzzasztómű hosszirányú átjárhatóságának biztosítására EU-s projectfinanszírozással megvalósult a hallépcső 2011-ben. A beruházás során kiépítésre került: beeresztőműtárgy, halcsatorna, átjáró és csalivízcsatorna, ezért ezen a helyen az átjárhatóság biztosítottá vált, melyet az utóellenőrzések is bizonyítanak, a hallépcső jól működik.

Hortobágy-Berettyó árvízkapu

A Hortobágy-Berettyó torkolatában a hajózás feltételeinek és az árvízi biztonság megteremtésére a vízlépcső építésével egy időben az 1940-42-ben egy új oldalcsatornán árvízkaput építettek. A meglévő torkolati zsilipet (Hármaszsilip) meghagyták. Az árvízkapu egy 12 m hasznos szélességű, töltő és energiatörő rendszer nélkül megépített, a Hármas-Körös irányából vizzárást biztositó támkapus rendszerű hajózsilipfő. Az árvízkapu felett vasbeton híd vezet át.

Az árvízkapuhoz üzemelés szempontjából szorosan kapcsolódik még két műtárgy: a Hármas-zsilip és a mobilszivattyú provizórium.

Ezek a létesítmények a folyó vizének kormányzására és bezárt kapu esetén a vizeknek a Hármas-Körösbe emelését célozzák.

Tározási lehetőségek

Az állandó tározók közül a holtágak az öntözési idény végén leürítésre kerülnek, a téli minimális halélettani szempontból szükséges üzemvízszint tartásával. Ezek a tározók így a téli-tavaszi belvizek fogadására mindenkor alkalmasak. Nyári belvizek esetén tározásra korlátozottan vehetők igénybe.

A fenti tározókon kívül igazgatóságunk az idény előtt a kettős működésű csatornákat holtágakat, feltölti a minél nagyobb víztározási kapacitás elérése érdekében.

KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 12.04. KETTŐS-SEBES KÖRÖS KÖZI (DÉL) VÍZHIÁNY KEZELŐ KÖRZET

A víztározás legfontosabb eszközei az Igazgatóság területén lévő duzzasztott vízteret előállított létesítmények (nagyműtárgyak), melyek: a Békési-, a Gyulai-, valamint a Békésszentandrási duzzasztó.

Gyulai tömlősgát

A felhagyott egykori Fehér-Körös meder ma Élővízcsatorna, illetve Gerlai holtág néven szerepel. Ezek vízpótlására 1896-ban megépítették a Gyulai tűsgátat, mely 1995-ben tömlősgátként került átépítésre. A duzzasztómű egész évben (árvízmentes időszakban) üzemel, szélessége: 25,30 m, maximális duzzasztási szintje: (+180 cm) 86,80 mBf. A duzzasztómű hosszirányú átjárhatósága nincs megoldva.

Békési duzzasztó

1969-ben készült el a Kettős-Körösön a Békési duzzasztómű. A gátszerkezet 2x18 m széles, a duzzasztást billenőtáblák biztosítják.

Duzzasztási szint (optimális): + 460 cm (85,92mBf), tározott víz:4,7 millió m³ duzzasztási szint (max.): + 510 cm (86,42mBf), tározott víz: 6,7 millió m³ alvízszint: 81,98mBf (Bszta. + 485 cm). A duzzasztómű április 15. és november 15. között üzemel, melytől kedvező vízviszonyok esetén el lehet térni.

Árhullám érkezésekor, a duzzasztómű statikai védelme érdekében, 75 m³/s feletti vízhozam esetén az üzemeltetési szabályzat szerint a duzzasztás megszüntetése szükséges, mely időszak tavasszal, a legtöbb esetben a halak ívása idejére esik. Ilyen alkalmakkor a duzzasztás megszüntetése miatt az árhullám érkezéséig (újbóli vízszint emelkedésig) az ikrák szárazra kerülnek, elpusztulnak. Az ikrapusztulás megakadályozásához a duzzasztó üzemelési szabályzatának módosítása szükséges. Ezt megelőzően viszont a műtárgy átépítésére lenne szükség, mely lehetővé teszi 75 m³/s-nél nagyobb vízhozam átbocsájtását is.

Eredetileg a duzzasztóműbe halzsilip került beépítésre, mely azonban kialakításánál fogva a funkcióját nem teljes mértékben tudja ellátni. Egy új, korszerűbb hallépcső megvalósítására van szükség, melyre ez idáig pályázati forrást nem nyertünk, az nem tudott megvalósulni. A duzzasztómű a Kettős-Körös víztestét kétfelé osztja.

Békésszentandrási vízlépcső

A Hármas-Körös 47,500 fkm szelvényben épült 1936-42 között. Az elzárás rendszere: elektromechanikus mozgatású, kettőskampós MAN rendszerű acéltáblás elzárás, 2x22 m nyílású. Küszöbszintje 74,98 mBf, maximális duzzasztási szintje 82,13 mBf (500), üzemi duzzasztási szintje 81,98 mBf (485), tározott maximális vízmennyisége pedig 22,0 millió m³. Hatása a Hortobágy -Berettyó 18,7 fkm-ig (Túrkevei közúti híd), a Kettős-Körös 26,310 fkm-ig, valamint a Sebes-Körös 13,700 fkm-ig tart.

A Hortobágy-Berettyó folyó széles hullámterében Mezőtúr belterületi szakaszán az idők folyamán jelentős feliszapolódás keletkezett, mely a nagy meleggel párosulva jelentős növényburjánzást, eutrofizációt okoz, mely rendkívüli módon zavarja a helyi lakosságot.

A vízlépcső első nagyrekonstrukciója 50 évig tartó működés után került elvégzésre, felújítása 1994-98-ig tartott. 2017.-18. évben ismét nagy-javításon esett át, ma is üzembiztosan üzemel.

A 2014-ben átadásra került 2 MW teljesítményű kisvízerőmű, amely átlagosan évi 8,6 GWh villamos energiát termel. Az élőlények hossz-irányú átjárását biztosító hallépcső a hajózsilip és a duzzasztómű közötti osztószigeten EU-s forrásból épült meg, 2015-ben került átadásra.

Nyári többletvizek esetén tározásra korlátozottan vehetők igénybe.

KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 12.05. KETTŐS-SEBES KÖRÖS KÖZI (ÉSZAK) VÍZHIÁNY KEZELŐ KÖRZET

A víztározás legfontosabb eszközei az Igazgatóság területén lévő duzzasztott vízteret előállított létesítmények (nagyműtárgyak), melyek: a Békésszentandrási, a Körösladányi duzzasztó, valamint a Biharugrai fenékgát.

Tározási lehetőségek

 Körösladányi vízlépcső

A terület vízhasznosítási igényeinek kielégítése érdekében 1977-re megépítésre került a Körösladányi duzzasztómű a Sebes-Körös 13+550 fkm szelvényében, az öntözéses gazdálkodási rendszer keretében.  A telepítési hely beleillik a Körösök csatornázási rendszerébe és megfelelően kapcsolódik a Békéssszentandrási duzzasztó bögéjéhez. A duzzasztó 11 000 ha mezőgazdasági művelésű terület öntözési lehetőségét biztosítja  és a térség tervszerű  vízszétosztását szolgálja.

A Körösladányi vízlépcső alapvető célja, hogy már a kezdeti duzzasztás mellett megvalósítsa a térségben a tervszerű vízszétosztást, a meglévő állami művek felhasználásával maximálisan biztosítsa az öntözési lehetőségeket. A körösladányi duzzasztó minimális duzzasztási szintje (82,82 mBf) a Sebes-Körösön 30,0 fkm-ig hat vissza.

A Körösladányi duzzasztómű hosszirányú átjárhatóságának biztosítására EU-s projectfinanszírozással megvalósult a hallépcső 2011-ben. A beruházás során kiépítésre került: beeresztőműtárgy, halcsatorna, átjáró és csalivízcsatorna, ezért ezen a helyen az átjárhatóság biztosítottá vált, melyet az utóellenőrzések is bizonyítanak, a hallépcső jól működik.

Biharugrai fenékgát

A Biharugrai halastavak vízellátásának érdekében 1962-ben a Sebes-Körös 55+760 fkm szelvényében megépítésre került a Biharugrai fenékgát. Eredetileg szórt kőgátként épült meg, melyet 1986-ban vasbeton elemekből fixküszöbű 30,0 m hosszú, 3,00 m koronaszélességű gáttá építettek. Az új fenékgát ellenáll az árhullámoknak és a jégnek egyaránt.

A Biharugrai öntözőrendszer vízkészletének biztosítása a fenékgát bögéjéből a Biharugrai fővízkivétellel történik. Az öntözőrendszer vízellátása a fővízkivétel által a Sebes-Körösből kitermelt öntözővízzel a Sebes-Körös tápcsatornából vízkormányzással jut a biharugrai halastavakba, illetve a Holt-Sebes-Bottyán összekötő csatornán keresztül a rendszer fő vízleadó vonalába, a Holt-Sebes-Körösbe. A vízleadás a Holt-Sebes-Körös irányába a Holt-Sebes-Bottyán összekötő csatornán keresztül csak a Biharugrai szivattyútelep üzemelésének finanszírozása esetén lehetséges, ami megfizethetetlenné teszi az öntözést. Jelenleg a csak a halastavak lecsapolóvize táplálja a Holt-Sebes-Körös főcsatornát, a Nagytóti-Toprongyos csatornán keresztül, ami bizonytalanná teszi a rendszer folyamatos vízellátását.

Az utóbbi években Okány és Vésztő települések területein a megnövekedtek az öntözési igények (Borába Kft., Kert-Land Kft. stb). A vízpótlásra és a csatornában lévő víz frissítésére megoldás lenne a Biharugrai fenékgát rekonstrukciója és egy szivornya létesítése, ezáltal a tározott vízkészlet gravitációsan el tudná látni az öntözőrendszert.