1. Földrajzi elhelyezkedés
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) működési területe az Alföld DK-i részén található.
A térség – ivóvíz beszerzési szempontból – legjelentősebb vízföldtani egysége a Maros-hordalékkúp, melynek 1/3-a hazánk, 2/3-a Románia területén helyezkedik el. Magyarországi kiterjedése nagyjából a Gyula-Csorvás-Tótkomlós-Pitvaros által meghatározott vonal mentén határolható le. A Maros-hordalékkúp és a Maros-hordalékkúp víztest kiterjedése az alábbi ábrán látható.
2. Geológiai felépítés
A 2500-3500 m mélységben húzódó gránitosodott paleozoós alaphegység a Kodru- és Bihari-takarórendszer, valamint a Bihari autochton részét képezi.
Triász és kréta korú mezozoós mészköveket, agyagmárgákat, homokköveket csak egy-két helyen tártak fel kutató fúrások.
A területen hiányoznak a paleogén rétegek, a kis vastagságú miocén összletek is csak néhány fúrásban fordulnak elő.
A Pannon-tó (beltenger) fokozatos feltöltődése során a paleozoós-mezozoós medence aljzatra nagy vastagságú neogén képződmények települtek. A szénhidrogén kutató fúrások által feltárt pannóniai üledékek ellaposodva, kiegyenlítve követik a neogén medencealjzat felszínét. Az alsó-pannóniai rétegsort konglomerátum, márga, agyagmárga, homokos márga és homok képződmények alkotják, melyekre a felső-pannóniaiban homok- és agyagrétegek rakódtak le váltakozva. Ezeket a felső-pliocén – folyóvízi, ártéri, mocsári, tavi és szárazföldi rétegekből álló – Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció zárja, mely a negyedkori összletek alsó határának tekinthető. A felső-pannóniai üledékek rétegvizeit a gyógy- és termálfürdők hasznosítják. Ez a határ vízföldtanilag azért fontos, mert a víznyerés szempontjából meddő tarka agyagos képződményeket választja el a porózus, vízadó összletekben gazdag pleisztocén rétegektől. A 200-500 m közötti vastagságú pleisztocén rétegek feküjének mélysége DK felöl ÉNy-ra haladva, fokozatosan növekszik.
A felszínen – a pleisztocén (folyóvízi homok, kőzetliszt és agyag; infúziós, valamint agyagos lösz; löszös homok) képződmény mellett – holocén folyami törmelékkúpok; folyóvízi homok, kőzetliszt, illetve agyag; árterek és kis tavak üledékei; öntés iszap; továbbá agyagrétegek is előfordulnak.
3. Hidrogeológiai sajátosságok
A térség legjobb vízadói a Maros hordalékkúp területén – átlagosan 100-200 m-es mélységben – helyezkednek el. A porózus rétegeket alkotó szemcsék általában durvaszeműek, az országhatár mentén a felszín közeli részeken kavicsrétegek is megjelennek.
A Körös süllyedék üledéksorában kisebb a vízadó rétegek száma és vastagsága, szemcsenagyságukat inkább az apró és finom szemcseméret jellemzi.
A Víz Keretirányelv (VKI) szerint a KÖVIZIG működési területén található a Körös-vidék, Sárrét (p.2.12.2), a Maros hordalékkúp (p.2.13.1) és a Körös-Maros köze (p.2.13.2) nevű porózus víztest. A 30 m-ig elkülönített – sp.2.12.2, sp.2.13.1 és sp.2.13.2 jelölésű – sekély porózus víztestek neve és kiterjedése megegyezik a mélyebben fekvő porózus hideg víztestekével. Igazgatóságunk működési területét két porózus termál víztest érinti, a Délkelet-Alföld (pt.2.3) és a Dél-Alföld (pt.2.1.) nevű porózus termál víztest.
A Maros hordalékkúpon két víztest található. Egyik a Maros-hordalékkúp nevű víztest, a másik a Körös-Maros köze víztest. Előbbit nagyjából az Elek-Orosháza-Mezőhegyes vonal határol. Itt a felszín alatti vizek áramlása lefelé irányul. Ezt – egy feláramlási zóna – a Körös-Maros köze víztest öleli körül, melynek határa É-on a Körösök süllyedéke, Ny-on pedig a Tisza völgye.
A 1242/2022. (IV. 28.) Korm. határozattal elfogadott Magyarország felülvizsgált, 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve szerint (VGT3) a víztestek mennyiségi és kémiai minősítése az alábbi táblázatokban összefoglaltak szerint került meghatározásra.