A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1953. október 1-jén kezdte meg működését Gyulai Vízügyi Igazgatóság néven.
Az igazgatóság - Gyula városának egyik legszebb épületében - az egykori Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Városház utcai székházában működik, mely már 1948-tól vízügyi célokat szolgál. 1948-ban a vízügyi szervezeteket is államosították, létrehozták az Országos Vízügyi Hivatalt, területi szervként pedig a vízgazdálkodási körzeteket. A központosítás jegyében először a társulatokat a folyammérnöki hivatalok alá rendelték, majd ezek bázisán 11 vízgazdálkodási körzetet hoztak létre. Ezek a területi szervek nem voltak önálló szervezeti egységek, az Országos Vízügyi Hivatal keretén belül működtek.
A Gyulai Vízgazdálkodási Körzet (1948-1950) számára, a Békésmegyei Takarékpénztár épületét jelölték ki, a még működő pénzintézetet pedig más épületbe költöztették. Az 1950-es átszervezést követően a területi szervek önálló egységekké váltak, a Gyulai Vízgazdálkodási Körzet elnevezése pedig Békéscsabai Vízgazdálkodási Körzetre változott, ugyanis időközben Békéscsaba lett a megye székhelye. Ez az intézmény egy évig működött, majd az 1951-es átszervezéskor az árvízvédelmi és belvízvédelmi feladatok ellátására külön területi szervezeti egységeket hoztak létre, Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal, valamint Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal néven. Gyulai székhellyel Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal nem működött, az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal (1951-1953) a Városház utcai épületben folytatta munkáját.
Az 1953-as év egyik fontos eseménye volt, hogy a Kormány az 1060/1953. számú határozatával létrehozta a Gyulai Vízügyi Igazgatóságot, mely azóta is elkötelezetten szolgálja a vízgazdálkodás ügyét a Körös-vidéken. Fontos, hogy megismerjük és tiszteljük a múltunkat, hiszen sok, ma is meglévő feladat megoldásának kulcsa a múltban gyökerezik. Munkatársaink sokszor a korábbi nemzedékek terveit, álmait váltják valóra. Működési területünkön - a természeti adottságok miatt - különleges jelentősége van a vizeknek, a vízgazdálkodásnak. A térség gazdasági fejlődése nem nélkülözheti a vízgazdálkodási adottságok figyelembevételét, tudatos kiaknázását, melyért folyamatosan dolgozunk.