Élőhely rehabilitáció hallépcső építésével a Békésszentandrási duzzasztónál
KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0016
Kitöltő Kitöltő Kitöltő



akadalymentes
Akadálymentes változat

 

 

Kitöltő


A projekt

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programja „Élőhelyvédelem és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” elnevezésű pályázati konstrukciójába sikerrel pályázott. Támogatást nyert a KEOP – 3.1.2/2F/09-11-2012-0016 azonosító számú projekt, melynek keretében egy 301 m hosszú megkerülő csatornás hallépcső épül a Békésszentandrási duzzasztó melletti osztószigeten.

A megvalósuló projekt során egy 301 m hosszú megkerülő csatornás hallépcső épült a Békésszentandrási duzzasztó melletti osztószigeten, a hullámtérben. A hallépcső ökológiai és gazdasági vizsgálatok alapján kedvező kialakítású. Minden eleme úgy lett megtervezve, hogy a halak és más vízi élőlények megfelelő komfortérzettel használják. A hallépcsőben 3 db nagy műtárgy - egy alvízi, egy felvízi és egy átjáró műtárgy - és 9 db fix bukó épült.

 

A projekt előzménye

Az 1942-ben a Hármas-Körös 47,48 fkm szelvényében üzembe helyezett Békésszentandrási vízlépcső jobb oldali parti pillérébe építették meg a korabeli tervezési elveknek megfelelő hallépcsőt. Működését erősen korlátozta az, hogy a vízfolyás szerint alatta fekvő Bökényi duzzasztó üzeme 1987-ben megszűnt, ugyanis ennek következtében az alvíz átlagos szintje kb. 1 méterrel csökkent. A vízszint viszonyokban történt változás következtében az áprilistól novemberig tartó duzzasztási időszakban – a nagyobb vízhozamú időszakokat kivéve – lehetetlenné vált a halak és vízi makrogerinctelenek átjutása a duzzasztó által megosztott alvízi víztestből a felvízi víztestbe. Az üzemi tapasztalatok azt mutatták, hogy a szerkezeti kialakítás a fényviszonyok szempontjából sem kedvező, mivel a sötét halcsatorna elriasztja a halakat.
A Hármas-Körös folyó nagyvízi medre rendkívül értékes, természetes állapotú vizes élőhely, mely a Natura 2000 hálózatba tartozik, a Körös-Maros Nemzeti Park részeként országosan védett természeti terület. Halfaunisztikai vizsgálatok kimutatták, hogy a folyó beruházással érintett szakaszán 31 fajt képviseltek a befogott és meghatározott egyedek, melyből 5 faj élvezi a hazai természetvédelem oltalmát, valamint további 7 faj az európai jelentőségű Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben is megtalálható. E tény is azt mutatja, hogy természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú a Hármas-Körös hosszirányú átjárhatóságának biztosítása.
A támogatást nyert projekt előkészítő szakaszában elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmány, az előzetes vizsgálati dokumentáció, a vízjogi létesítési engedély és a kiviteli terv, valamint beszerzésre kerültek az engedélyek. A tervezési munkálatokhoz friss információkkal szolgáltak, az érintett szakaszon élő halállomány faji összetételéről és a fajok dominancia viszonyáról szóló vizsgálatok.

 

Elvégzett beavatkozások

A beruházás során megépülő létesítmények:

  • Földmedrű halcsatorna a megfelelő fenékesésekkel, bukókkal és pihenőtavakkal kialakítva, egyik rézsűjében stabilizált úttal, felső végében hornyos lezárással (301 m),
  • Csatornamederben 9 db fix bukó,
  • Vízbeeresztő vasbeton műtárgy a csatorna felvízi végén (1 db),
  • Halcsatorna megközelíthetőségét biztosító karbantartó-, fenntartó út (228 m),
  • Áteresz a halcsatornát keresztező forgalom biztosítására (1 db),
  • Vízkieresztő, alvízi lépcsős műtárgy (1 db).

Halcsatorna:
A 301 m hosszú, több kisebb bukóból-, így több kisebb vízlépcsőből álló „megkerülő csatorna” egy földmedrű csatorna 1,2 m-es fenékszélességgel, 1:1,5-ös rézsűhajlással, szakaszos esésekkel. A csatornán 9 db-, vasbeton támfallal és betétpalló behelyezésére alkalmas horonnyal ellátott bukó épült. A bukási szint bukónként 10 cm.
A halcsatornában összesen 2 db pihenőtó került kialakításra, a pihenőtavak hossza 10 m, fenékszélességük ívekkel 1,2 m-ről 3,0 m-re szélesedik ki.

Bukók:
A földmedrű halcsatorna szakaszonkénti vízszintesés biztosítására vasbetonból bukók lettek beépítve. A műtárgyak „V” alakban, az al- és felvíz felé is nyúló 30 cm vtg. szárnyfalakkal kerültek megépítésre. A „V” alak okozza a mederszűkülést, ahol is a mederfenék 1,2 m-es szélessége érvényesül a teljes magasságban.
A bukók közepén van egy függőleges, 10 cm-es esés, mely fölé a hornyokba betétpallók helyezhetőek, amelyekbe egy halrács-keretet helyezve két bukó közti terület lezárható és monitoringozható. A bukók alatt és felett RENO matraccal kialakított a mederburkolat. A beton mederburkolat fenékszintje betonba épített TF jelű terméskővel lett érdesítve.

 

Vízsebesség szabályozó vasbeton műtárgy:
A halcsatorna működéshez viszonylag állandó vízsebességek és vízszintek kialakítása szükséges. Ennek eléréséhez a halcsatorna folyásirány szerint felső torkolatának környezetébe került megépítésre a vízsebesség- és vízszintszabályozást lehetővé tevő szabályozó zsilipes műtárgy.
A műtárgy 25 m hosszú, 2,3 m mélységű, és 2,0 m széles, 5 db szabályozó-, acél zsilipkapuval és elzárhatósága miatt– folyásirány szerinti felső végébe – elzáró szerkezettel ellátott. A műtárgy fenékszintje 80,30 mBf.
Az 1,9 m magas és 1,8 m széles zsilipkapuk körív mentén, ajtószerűen nyílnak, ill. záródnak. Nyitásuk teljes szélességben, 2,0 m szélesre lehetséges. Teljes zárásuk – azaz amikor a folyásirányra merőlegesen állnak – nem lehetséges, ilyenkor is marad kb. 20 cm szabad nyílás a vízfolyásnak. Ebből is látható, hogy a kapuk vízkormányzásra nem-, csak vízsebesség-, ill. vízszint szabályozásra alkalmasak. Állításuk egy meghajtó szerkezethez kapcsolódó fogaskerékkel meghajtott-, egy ember által is állítható erőátviteli berendezéssel oldható meg. Természetesen beállításuk után a kapuk állása rögzíthető.
Az öt darab zsilipkapu a műtárgy átellenes oldalán, felváltva kerültek beépítésre, így a vízsebesség éppen a hosszabb áthaladási út miatt is lassul valamelyest. Minden zsilipkapu „átellenes oldalára” beépítésre került egy-egy abszolút magassági beosztású vízmércelap, a zsilipkapuk szabályozását, így az egyenletes vízszintesés beállítását megkönnyítendő.
A szabályozó műtárgy folyásirány szerinti felső végébe beépítésre került egy elzáró szerkezet, hogy az árvizek utáni takarítási, vagy egyéb karbantartási munkákhoz a műtárgy teljesen levízteleníthető legyen. Teljesen nyitott állapotban az elzárótábla vízszintesen „fekszik” a műtárgy fenékszintjén, felhúzott állapotban pedig függőlegesen áll. A kapu mozgatása egy oldalról történik, melynek egy ember segítsége elegendő.
A műtárgyban kialakításra került egy megfigyelő helye is, melyen a hallépcsőben közlekedő halak megfigyelhetőek. Ez a figyelőhely voltaképpen egy földbe süllyesztett vasbetonból készült fülke, melynek egyik oldala szomszédos a vízbeeresztő műtárgy függőleges falával.

Halcsatorna átjárhatósága – áteresz:
Mivel a halcsatorna az osztószigetet gyakorlatilag kettévágja szükségessé vált egy nagyméretű műtárgy, mely a halcsatornán való-, akár gépjárművel történő átjárást is biztosítja. Ennek érdekében beépítésre került egy 300x300-as nagyméretű keretelemes áteresz, melyen a közúti terhelésű tehergépjárművek is áthaladhatnak. 4,4 m hosszúságban került megépítésre, két oldalán egy-egy kerékvető, ill. kerékvezető vasbeton padkával egybeépítve.
A nagy teherbírású vasbeton szerkezet éppen nagy belső átmérője miatt juttat több fényt az átjáró belsejébe, megfelelő szélessége miatt vízsebesség növekedés sem tapasztalható. Masszívsága biztosítja az árvizek romboló hatása elleni magas ellenállást, nagy teherbírása a nagyobb tehergépjárművek (daruskocsik, nyergesvontatók, stb.) áthaladását.

Alvízi lépcsős műtárgy:
Ideális esetben a kialakuló vízszintkülönbség a duzzasztónál 4,25 m, amely a Körösök vidékén viszonylag nagy duzzasztási szintkülönbségnek tekinthető. Emiatt nem lehet a teljes halcsatorna hosszában folyamatosan kisebb bukókkal növelni az esést, mert az az alvíz környezetében már igen nagy csatorna nyitási szélességgel járna, mely megközelítené a 30 m-t. Így a csatorna felvízi vége felől néhány bukóval valamelyest csökkenteni lehet a csatorna fenékszintjét, majd az alvízi végén egy speciális műtárggyal viszonylag rövid szakaszon áthidalni a fennmaradó szintkülönbséget. Ez a műtárgy egy vasbeton műtárgy, melynek keresztszelvény méretei megegyeznek a felvízi szabályzó műtárgyéival: 2,0 m széles, belülről függőleges oldalfalú műtárgy, melybe 2,0 m-enként acéllemezből oldalbukókat építenek be. Ezek az oldabukók úgy szűkítik le a műtárgy 2 m-es szélességét, hogy a műtárgyfenéktől kezdve egy függőleges, 70 cm széles nyílást hagynak szabadon, a maradék 1,3 m-t lezárja az acéllemez. Így a bukó itt voltaképpen egy oldalbukó. A 22 darab oldalbukós kapu a műtárgy ugyanazon oldalán kerül. A műtárgy fenékszintje 79,40 – 75,00 mBf. szintek között hidalja át a nagy szintkülönbséget, - ami így 4,4 m. A beton burkolat fenékszintjét a betonba épített TF jelű vízépítési terméskő elhelyezésével érdesítették.

A fenntartó út:
A halcsatorna medrében, annak mindkét oldalán kialakításra került egy-egy fenntartó út. A jobb oldalon egy gépjárművel végigjárható 3,0 m széles-, 2,5 m szélességben stabilizált út, amíg a bal oldalon egy 1,0 m széles gyalogosan járható fenntartó út. A fenntartó út teherbírása 10 t.
A stabilizált út célja, hogy a halcsatornával párhuzamosan haladva megkönnyítse a bukók megközelítését gépjárművel, így megkönnyítve azok karbantartását, a bukók megépítését, rendezését, beállítását. A fenntartó út folytatódik az alvízi lépcsős műtárgy mellett is, annak alsó egyharmadában egy rámpával visszakanyarodik az osztószigetre.

 

Jellemző adatok

A projekt címe Élőhely rehabilitáció hallépcső építésével a Békésszentandrási duzzasztónál

A projekt 2. fordulós azonosító száma

KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0016

Projektgazda neve

Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Projektgazda székhelye

5700 Gyula, Városház u. 26.

Megvalósítással érintett terület helyrajzi száma

Mezőtúr 01251

ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem)

nem

Előkészítő szakasz időtartama

2011. 02. 23. – 2013. 01. 31.

Előkészítő szakasz költsége

12 685 107,-Ft

A 2. fordulós pályázat benyújtásának időpontja

2012. december 03.

Támogatási szerződés aláírása

2013. 03. 13.

A projekt fizikai megvalósítási ideje

2013. 02. 08. – 2015. 02. 28.

Összes beruházási költség

238 415 347,-Ft

Bevont civil szervezet

Békés Megyei Természetbarát Szövetség
http://www.kvte.hu/bmtsz/bmtszlogo.gif
Juhász Attila József elnök - attila.juhasz@bekesmegye.hu
5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 81. II. em. 7 (csak levelezési cím!); 
Tel.: 66/441-559 (mh); 70/382-9917
Honlapunk: www.kvte.hu/bmtsz

 

Helyszínrajz


 

A projekt eredményei

  • A Hármas-Körös középső szakaszán, a Békésszentandrási vízlépcső miatt a folyó hosszirányú átjárhatóságában jelentkező akadály megszűnt,
  • Kiegyensúlyozott kapcsolat jött létre az eddig elválasztott két, összesen 1.048 ha területű víztest között
  • Biztosításra került a kiemelkedő jelentőségű természeti értékek sokféleségének fenntartása, a védett fajok populációinak egészséges fejlődése,
  • Javításra került a Hármas-Körös felső szakaszának, a Hortobágy-Berettyó, a Kettős-Körös és a Sebes-Körös alsó szakaszainak az ökológiai állapota,
  • Nőtt az ezeken a folyószakaszokon élő, táplálkozó és szaporodó helyet találó, valamint a 13/2001.(V.9.) KöM rendelet értelmében védett, fokozottan védett, illetve a Natura 2000 területek kijelölésénél alapul szolgáló halfajok élettere, melyet az Európai Unió Víz Keretirányelve, vagy a hazai szabályozások közül a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI törvény előírásai is alátámasztanak.

 

Események

  1. Lakossági fórum

Időpont: 2013. január 25.
Helyszín: Békésszentandrási duzzasztó

  1. Munkaterület átadása

Időpont: 2013. szeptember 24.
Helyszín: Békésszentandrási duzzasztó kezelő épület és osztósziget

  1. Kivitelezési földmunkálatok kezdete

Időpont: 2014. április 28
Helyszín: Békésszentandrási duzzasztó osztósziget

  1. Első monitorozás

Időpont: 2013. szeptember 19
Helyszín: Hármas-Körös folyó, Békésszentandrási duzzasztó fel- és alvize

  1. Sajtó nyilvános esemény

Időpont: 2014. szeptember 04.
Helyszín: Békésszentandrási duzzasztó kezelő épület és osztósziget

 

Kapcsolat

Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság
5700 Gyula, Városház u. 26.
Telefon: +36 66/526 400
Fax: +36 66/526 407
E-mail: kovizig@kovizig.hu



  Kitöltő